Szerző: Leki (www.kaposwar.extra.hu)
A következő bejegyzés két nagy részből fog állni, mert annyi hatás ért, hogy lehetetlen őket egy kalap alá venni. Szóval a lényeg, hogy a Vogéz Boyz különítmény, vagyis kis baráti társaságunk megint a Pogoban töltötte az estét és töltötte magába az italt. Tegnap a Hip Hop Connection rendszertelen időközönként jelentkező rendezvénysorozat ismét megmozgatta Kaposvár fiataljainak azt a rétegét akik fogékonyak a lemezjátszós nyektetés és atompontos ütemekre pakolt odamondós szövegekre. Megható volt, hogy nemzeti gyásznap lévén kis szentély emlékeztettet minket Öcsi bácsira, akitől fájó szívvel kellett tegnap búcsút vennünk. Közben kivetítőn pályafutásának és életének fontosabb pillanatait tekinthettük meg. Ez nagyon nagy pirospont. Izgatottan vártuk a meghirdetett gördeszkás film premierjét, aminek most a kritikája következik, az első nagy szerkezeti egység:
SIMA - Homework
Lelkes kaposvári deszkások filmjéről van szó, amit csak ajánlani tudok mindenkinek aki fogékony ilyesmire. Mindenféle halszem optikás felvételek, meg fekete-fehér képsorok tarkították a filmet, ami nagyon tetszetős volt be kell hogy valljam. A srácok a felvételeken nagyon prímán nyomták a trükköket (ne várja senki hogy a trükköket fényezzem, mert elég szakbarbár vagyok és a kickflippen meg a darkslideon kívül hirtelen semmit sem tudok felidézni, pedig inas koromban 20-szor végigjátszottam a Tony Hawk’s Pro Skater 2-t) és ezzel azt hiszem kellő képpen lenyűgözték a közönséget. Csak két negatívumot tudnék megemlíteni: a zenék nem mindíg passzoltak a jelenetekhez, de ezt azért ki lehetett bírni viszont volt egy rész ami nagyon nem tetszett. Mégpedig a “film a filmben” rész. Aki nem látta volna: arról szólt, hogy egyik srác ad a haverjának egy deszkát, mert neki eltört a lapja meg mittudom én. De a srác meg mondj, hogy ez túl jó neki. Na ekkor nekilátnak szétverni a deszkát. Ez teljesen értelmetlen. Dramaturgiai értéke sincs és nem is vicces. Szóval legközelebb ezt mellőzni kéne szerintem. A film végén a stáblistánál felcsendült a Tenacius D örökzöldje a Tribute, ami nagyon nagy pirospont, viszont hallottam olyat, egy mellettem ülől, hogy csak ezért volt érdemes megnézni a filmet. Nem volt olyan szar szerintem.
Második rész: Geréb Koncert
Először is nagyon köszönöm a Gerébes kitűzőt amihez hozzájutottam. Hordani fogom:) Amúgy egy kérdőív kitöltésért bárki kaphatott egyet. Nagyon meglepő volt, hogy amint ráírtam a lapra a becenevem a “hostess láy” (nem tudok jobb kifejezést) egyből vágta, hogy melyik általánosba meg gimibe jártam. Na tudtam, hogy már megint megelőzött a hírem. Aztán köben kezdett a GERÉB. Aki esetleg nem tudná, ők a helyi értelmiségi Hip Hop helytartói. Na szóval a húrok közé csaptak, illetve a lemezek közé és kezdték tolni az arcunkba a hiphoppot. Először a szokásos repertoárt kezdték el játszani, amit nem hallottam végig, de a kedvenc dalomat, a Rosseb Ezred-et azért sikerült elcsípnem és közben megtudtam azt is, hogy az utolsó pár szá élő hangszerekkel fog elhangozni. Ekkor földbe gyökereztem. Mondtam, ezt hallanom kell. Főr Gabesz a Gerebje botrányzenekarból beszállt a dobok mögé és először egy rokkos Geréb feldolgoást majd a Gerebje slágere az Utálom a várost is felcsendült. Ezzel egy Gerebje és Geréb fúziós zenekar állt végülis össze de valami hiányzott. Nem volt az igazi. Persze látszott, hogy mennyire élvezik, nem is csoda én is élveztem volna. Aztán kiderült hogy Farek hiányzott, a Gerebje gitárosa. Mikor megérkezett, hirtelen felindulásból mégegyszer elnyomták a 3 számot élő hangszerekkel és így ütött. Így volt jó. Ez a koncert amolyan kalandozás volt a hip hop és a punk határterületén Tényleg tetszetős volt. De ami megkoronázta az estét, az a Gerebje “Utálom a gyereksírást” című slágerének eljammelése volt. Körülbelül 10 percig nyomták, egyszerűen nem bírták abbahagyni, de ez így volt jó:D
A film második vetítését már nem vártam meg, mert kicsit elpilledtem, de nyilván hangos siker volt akkor is. Mikor elhagytuk a Pogot a tánceret birtokbavették a hiphop dancerek és kis körben nyomták a táncosok csatáját. Várom a következő ilyen alkalmat.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
