Elhunyt Faludy Gy�rgy

A huszadik sz�zad egyik legnagyobb k�lt�je szeptember 22-�n lett volna 96 �ves. Faludy h�rom hete szenvedett combnyakt�r�st, akkor megoper�lt�k, hazavitt�k, de egy hete sokkos �llapotba ker�lt, majd p�nteken k�m�ba esett.

Faludy Gy�rgy munk�ss�ga h�t �vtizedet �lel �t. 1910-ben sz�letett Budapesten; ebben az �vben halt meg Miksz�th K�lm�n, Mark Twain, Lev Tolsztoj �s Koch R�bert. Ugyancsak ekkor tartott�k az Osztr�k-Magyar Monarchia utols� n�psz�ml�l�s�t �s ekkor indult el az els� igazi magyar modern bulv�rlap, Az Est.

A sors - s f�leg Magyarorsz�g politikai helyzete - �gy hozta, hogy Faludynak k�tszer kellett emigr�lnia, �m mindk�tszer hazaj�tt. El�sz�r 1938-ban, a n�ci N�metorsz�g mellett mag�t mindjobban elk�telez� Magyarorsz�gr�l ment el, m�sodszor az 1956-os forradalom lever�s�t k�vet�en. 1938 �s 1946 k�z�tt Franciaorsz�gban, Marokk�ban, majd az Egyes�lt �llamokban �lt, s a Csendes-�ce�non amerikai katonak�nt harcolt a n�cikkal sz�vets�ges jap�n csapatok ellen. Els� emigr�ci�jakor, huszonnyolc �vesen m�r orsz�gosan ismert k�lt� �s m�ford�t�. Egy �vvel kor�bban megjelent Villon-�tk�lt�seit elkapkodt�k, 1944 tavasz�ig, a n�met megsz�ll�sig tizenegy kiad�s jelent meg bel�le. Villon neve alatt Faludy t�bb saj�t vers�t is kiadta, ugyanis a cenz�ra Villon-ford�t�sk�nt �tengedett olyan verseket, amelyek Faludy-k�ltem�nyk�nt fennmaradtak volna a rost�n.

1946-ban hazat�rt. Veszt�re: n�gy �vig a N�pszava irodalmi szerkeszt�jek�nt dolgozott, majd 1950-ben politikai okokb�l letart�ztatt�k. Kistarcs�ra, majd Recskre ker�lt, ahol - mivel toll �s pap�r haszn�lat�r�l sz� sem lehetett - fejben �rta verseit. Err�l az 1989-ben megjelent, B�rt�nversek c�m� k�tet�nek ut�szav�ban �gy vall: "Az itt k�z�lt versek jelent�s r�sz�t sz�mos rabt�rsam tanulta meg bet�ve. Sajnos, nem tudtam valamennyivel eml�kezet�ket megterhelni �s �gy t�rt�nt, hogy amikor 27 �vvel Recsk ut�n �sszegy�jt�tt verseim kiad�s�ra v�gre sor ker�lt, k�t verset nem voltam k�pes t�bb� visszaid�zni. Az egyik a G bet�vel kezd�d� k�ltem�ny, melyr�l nem tudom, mi is volt, a m�sik a T bet�vel kezd�d� (Tizen�t �ve, s�rg�dr�dn�l Sz�rsz�n); ezt a recski fogd�n �rtam 1952 december�ben, Attila temet�s�nek tizen�t�dik �vfordul�j�n. [...] Amikor a recski t�bort felsz�molt�k, engem az utols� csoporttal engedtek ki. �gy k�ltem�nyeim egy r�sze el�ttem �rkezett a szabadba. Egyik fogolyt�rsam, G�bori Gy�rgy szabadul�sa ut�n mindj�rt felment a feles�gemhez, �s elmondta neki a Zsuzs�nak a T�ml�cb�l c�m� versem els� h�rom szakasz�t. "Tov�bb nem tudom" - mondta. - "De holnap szabadul Egri Gyurka, az is felj�n hozz�d, �s elmondja n�ked a k�vetkez� �t szakaszt".

1953-as szabadul�s�t k�vet�en Faludy ford�t�k�nt �lt Budapesten. Az 1956-os forradalom buk�sa ut�n ism�t az emigr�ci�t v�lasztotta: Londonban, majd Firenz�ben �s M�lt�n �lt, v�g�l 1967-ben Toront�ba k�lt�z�tt, ahol 1989-es hazatelep�l�s�ig lakott.

Faludy �let�ben Magyarorsz�gon kilenc rendszerv�lt�s zajlott le, vagyis �tlagosan tizenegy �vente egy. E kilencb�l hetet �lt �t Magyarorsz�gon.

A magyar �llam csak az 1990-es rendszerv�lt�st k�vet�en ismerte el Faludy m�v�szi nagys�g�t. M�s kit�ntet�sek mellett 1991-ben megkapta a Magyar K�zt�rsas�g Rubinokkal �kes�tett Z�szl�rendj�t, 2002-ben pedig a Magyar K�zt�rsas�g �rdemrend K�z�pkeresztje a Csillaggal kit�ntet�st. 1994-ben Kossuth-d�jat kapott.

A k�lt� h�romszor n�s�lt. Els� feles�g�t�l, �cs Valit�l elv�lt, a m�sodik, Szeg� Zsuzsa - Faludy egyetlen gyerek�nek, az 1955-ben sz�letett Andr�snak az anyja - 1963-ban elhunyt. A t�le hatvanhat �vvel fiatalabb Kov�cs Fannit 2002-ben vette feles�g�l.

F�ggetlen H�r�gyn�ks�g

Elhunyt S�t� Andr�s

Hosszan tart� betegs�g ut�n elhunyt S�t� Andr�s szombat este f�l 11 el�tt Budapesten - t�j�koztatta az MTI-t Csel�nyi L�szl�, az erd�lyi magyar �r� veje. Csel�nyi elmondta: a melanom�ban elhunyt �r� az Orsz�gos Onkol�giai Int�zet betege volt. S�t� Andr�s temet�s�r�l a csal�d k�s�bb int�zkedik.

S�t� Andr�s 1927-ben sz�letett Pusztakamar�son. A nagyenyedi Reform�tus Koll�gium, majd a kolozsv�ri Reform�tus Gimn�zium di�kja volt. Els� �r�s�t 18 �ves kor�ban k�z�lte a kolozsv�ri Vil�goss�g c�m� lap, Lev�l egy rom�n bar�tomhoz c�mmel.

1949-ig Kolozsv�ron a Szentgy�rgyi Istv�n Sz�nm�v�szeti F�iskola rendez� szakos hallgat�ja volt, majd tanulm�nyait megszak�tva a Falvak N�pe c�m� hetilap f�szerkeszt�je lett. 1951-ben Bukarestbe k�lt�z�tt, mivel a szerkeszt�s�get oda helyezt�k �t. Nem tudott azonosulni az �tvenes �vek politikai viszonyaival ez�rt 1954-ben lemondott �ll�s�r�l �s Marosv�s�rhelyre k�lt�z�tt, ahol - eg�szen 1989-ig - helyi lapok f�szerkeszt�i poz�ci�j�t t�lt�tte be.

1965 �s 1977 k�z�tt parlamenti k�pvisel�, 1974-t�l 1982-ig a Rom�niai �r�sz�vets�g aleln�ki posztj�t t�lt�tte be. 1980-t�l kezdve a Ceausescu-rezsim betiltotta m�veinek kiad�s�t �s sz�ndarabjainak bemutat�s�t, ez�rt 1980 �s 1990 k�z�tt csak Magyarorsz�gon tudott publik�lni. 1990 m�rcius�ban, a marosv�s�rhelyi pogromok idej�n elvesztette egyik szeme vil�g�t.

Legismertebb m�vei: Mez�tl�bas menyasszony (dr�ma), F�lrej�r� Salamon (kisreg�ny), Pomp�s Gedeon (dr�ma), Any�m k�nny� �lmot �g�r (reg�ny), Istenek �s falovacsk�k (essz�k), Egy l�csisz�r vir�gvas�rnapja (dr�ma), Csillag a m�gly�n (dr�ma), K�in �s �bel (dr�ma), Engedj�tek hozz�m j�nni a szavakat (essz�), Szuzai menyegz� (dr�ma), Advent a Hargit�n (dr�ma), Szemet sz��rt (napl�jegyzetek).

D�jai: �llami-d�j (1951, 1953, harmadik fokozat), Bethlen-d�j (1990), Kossuth-d�j (1992), Kisebbs�gek�rt-d�j (1995), A Magyar M�v�szeti Akad�mia tagja (1996), A Magyars�g H�rnev��rt-d�j (1997), A Magyar K�zt�rsas�gi �rdemrend K�z�pkeresztje (1997), A Magyar K�zt�rsas�gi �rdemrend Nagykeresztje - polg�ri tagozat (2005).

(MTI)